2017. július 12., szerda 06:01

Tölgyfa

 

A tölgyfa lelkületűek éppen a sülzanót ellentétei, ők soha nem adják fel.
A sors ellen vívott küzdelem számukra az igazi problémát elfedő álcaként szolgál, mivel nem akarnak szembenézni a valósággal, ezért azt elnyomják magukban.
A kitartás, mint fő jellemző a tölgyfák hosszú életével magyarázható.
A fa élete a makktermésű magból fakad. Körülbelül háromszáz év hosszúságú, átlagos életciklusa alatt egyetlen tölgy akár huszonötmillió makkot terem, igaz alig egy maroknyiból nő újabb faóriás.
A tölgy másik jellegzetessége az alkalmazkodóképesség.
A tölgy lelkületű emberek hozzászoktak ahhoz, hogy az élet tele van nehézségekkel, tehát úgy dolgoznak tovább, mintha mi sem történt volna.
A tölgyfa esetében ezt olyan parazitákkal való együttélésben láthatjuk viszont, mint amilyenek pl a gubacsdarazsak.
A gubacsdarazsak összetett életciklusának különböző szakaszai a fa meghatározott részeihez kapcsolódnak.
A közismert " tölgyalmák " például akkor keletkeznek, amikor a darazsak a levelek rügyeibe rakják le petéiket.
A kikelt nőstények aztán learaszolnak a földre, megfúrják a fiatal gyökereket, belepetéznek, így a darazsak egy második generációja is kifejlődik.
Az élősködő ízeltlábúak egyes egyedei a leveleket , míg mások a hím virágokat is megszúrhatják, utóbbi esetben a barkákon formálódnak úgynevezett " ribizligubacsaik" .
A tölgyfa pedig mindezt tűri...

 

Kategória: A Bach Virágok